2. A vállalat vezetése

A vezetés (valamely tevékenységek elvégzőinek, illetve valamely folyamatoknak tudatos irányítása) alapvető funkciói a tervezés, a szervezés, az utasítás/ösztönzés, az összehangolás és a szabályozás (control) 1 . A korszerű felfogásmód szerint lényegét az emberi kapcsolatok, az empátia és a bizalom megteremtése képezi. 2 A szerzők egyetértenek abban, hogy a helyes vezetés egyes elvei és módszerei a vezetők leírható és megtanulható (explicit) tudásának elemei, a vezetés azonban sokban a tacit tudást hasznosító „művészet” 3 is

Az amerikai (nagy-) vállalatoknál a sikeres vezetésnek ötféle típusa (magatartás-mintája) különböztethető meg 4 . A stratégiai vezetés elsősorban a hosszú távú tennivalók meghatározására koncentrál. A humántőke-megközelítésű vezetés inkább a munkatársak szakértelmét és alkotó- (munka-) képességét fejleszti. A szakértői vezetés a cég valamely képességének (kompetenciájának) maximális kihasználására törekszik. A doboz-megközelítésnél a vezetés az alkalmazottak minden tevékenységét előíró értékeket, szabályokat, eljárásokat, határoz meg. A változás-menedzsment a folyamatos alkalmazkodásra készíti fel a szervezetet. A gyakorlatban a csúcsvezetők általában a vázolt megközelítési módok valamely – a cég helyzetéhez és a vezetők személyiségéhez igazított - „keverékét” alkalmazzák, de egy-kettőre különös hangsúlyt helyeznek. A célszerűnek ítélt stratégia típuson a piaci helyzet módosulásával (többnyire 5-10 évenként) változtatnak.

Személyiségjellemzők, amelyekkel az innovációra alkalmas vezetőnek rendelkeznie kell:

• racionalitás,
• gyakorlatközpontúság,
• a környezet (társas, tárgyi) eredményközpontú megváltoztatásának igénye,
• határozott elképzelés a szükséges tennivalókról,
• elmélyült szakismeret abban a speciális témakörben, amelyben a változtatásokat végre kívánja hajtani.

Az a pont, ami lényegében megkülönbözteti a vezetőt az innovációra alkalmastól, az a jellegzetesség, hogy az utóbbi felismeri azokat a kínálkozó lehetőségeket a napi tevékenységükben, amelyek újfajta gyakorlat kialakítására alkalmasak, s azt meg is tudja valósítani munkájában.

Alkalmazható módszerek;

• Delphi módszer (Delphi exercises)
• Malcolm Baldrige Minőségdíj
• Csapatépítés (Teambuilding)

figyelembe venni

• Kompetencia térkép (Competence Map)
• Kockázat elemzési mátrix (Risk Assesment Matrix)

szervezeti kultúra és munkamorál

A vállalaton belüli formális/informális kapcsolatok, hatékony team-munka, ad-hoc munkacsoportok, rugalmas munkakörök, a kreativitás fogadtatása (radikális, vad ötletek végiggondolása), kreatív munkakörnyezet, reagálás a változásokra (újszerű dolgok fogadtatása)

Gyakran vita tárgya, hogy a fejlődés szempontjából a tudás létrehozatala, vagy terjedése a fontosabb-e. Mokyr ˙(2004) gazdaságtörténeti vizsgálódás alapján kompromisszumot ajánl, arra mutat rá, hogy a két tényező kölcsönhatásai a fontosak. „Csak” a feltalálásnak nincs hatása, a kedvező hatás mindig közvetlenül az újítások eredménye, de olyan társadalomban, ahol nincs feltalálás, az újítások lehetőségei hamar kimerülnek. A sikeres társadalom kreatív, ösztönzi a társadalmi tudásbázis bővítését is, de megteremti az új tudás alkalmazásához szükséges intézményi, piaci stb. feltételeket is.

Hivatkozások;

1. H. Fayol
2. Mintzberg (1994) tízféle vezetői szerepet különböztetett meg, s ezeket három csoportba sorolta. Ezek: a személyek közti szerepek (nyilvános megjelenések, főnöki szerep, kapcsolat-teremtés és –ápolás), információ közvetítés (információ gyűjtés és elosztás, szóvivői szerep), döntéshozói szerep (vállalkozás, erőforrás-elosztás, tárgyaló-megegyező szerep, zavarelhárítás).
3. Bene (1970)
4. Farkas – De Backer (2002)