Értéklánc elemzés (Value Chain Analysis)

Miért és hogyan, hol és mire használják az adott eljárást, elméletet?

Az értéklánc-elemzés a vállalatot stratégiailag fontos tevékenységei szerint bontja le, azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a költségek képződésének folyamatát. Ugyan a mai közgazdaságtan mindennapos eszköztárához tartozik, de első korrekt kifejtése Michael Porter [PORTER] nevéhez kötődik.

Hogyan működik?

Az értéket létrehozó tevékenységek két típusát különböztetjük meg.

Elsődleges tevékenységek:

  • beszerzési logisztika
  • termelés
  • értékesítési logisztika
  • marketing és értékesítés
  • szolgáltatás

A kiegészítő tevékenységek:

  • beszerzés
  • technológiafejlesztés
  • emberi erőforrás-menedzsment
  • vállalati infrastruktúra

Napjainkra, az információrendszerek beépülésével az üzleti folyamatokba, komoly strukturális változások zajlanak le, s ezek komolyan befolyásolják a klasszikus értéklánc felfogást.

Mik a módszer erősségei és gyengeségei?

Az információkat a vezetés akkor használja fel hatékonyan és jut általa versenyelőnyökhöz, ha megérti saját cége üzleti tevékenységének értékláncát [Porter, 1990], ha felismeri annak fontos összetevőit, mint

  • az információknak a többi erőforráshoz hasonló módon történő beszerzése és felhasználása,
  • a cég stratégiai célokat realizáló tevékenysége (termék-előállítás, szolgáltatás),
  • egyéb tényezők: a cég produktumának elosztási csatornái, marketingtevékenység, piaci szegmensek, vevők,
  • és döntéseit a vállalati stratégia kialakításakor ennek tudatában hozza meg.

Az informatika nyújtotta lehetőségek, a számítógép-hálózatok szolgáltatásainak értéklánc-analízisen alapuló stratégiai alkalmazása tehát arra ösztönzi a cégeket, hogy a döntési mechanizmusban, a fejlesztéseknél és a tevékenység végzése során azokra a komponensekre koncentráljanak, amelyekkel mérhetően javítható a vállalkozás összteljesítménye.

Mik a megvalósítás lépései?

Értéklánc-analízis:

Az analízis két dimenzióban közelít a vállalathoz:

  • a segítő tevékenységek és
  • az elsődleges tevékenységek dimenziójában.

Ebben a keresztmetszetben a következő tényezőket kell megvizsgálni:

Kép:erteklancanalizis.jpg

A tevékenységeken belül különböző típusú forrásokat vizsgálunk:

  • fizikai források,
  • emberi források,
  • anyagi források,
  • megfoghatatlan források.

A források vizsgálatához tartozik a források hasznosításának elemzése is. A vállalatok fontos fokmérője a teljesítőképesség, a hatékonyság és az eredményesség, amelyek attól függnek, hogyan szervezik egy rendszerré a forrásokat. Ennek az eredménye az, hogy jó-e egy termék vagy sem.

Néhány fontos szempont a források ellenőrzéséhez:

  • kulcsemberek kontrollja,
  • költségek,
  • anyagok minősége,
  • marketingeredmények,
  • raktározás és termelés kontrollja,
  • veszteségek kontrollja,
  • üzleti jó hírnév kontrollja,
  • pénzügyi elemzés.

További információk

http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/menedzsment_fogalma.html
http://www.gkm.gov.hu/data/264151/marketing.pdf
http://rs1.szif.hu/~raffai/hookon98.htm