Hírlevél-2008.augusztus

2007-ben született a Európai Klaszter Memorandum. Az Európai Közösség által kezdeményezett Europe Innova ernyöje alatt, a "High Level Advisory Group on Cluster" munkássága keretében született még 2007 végén, amelynek bemutatására 2008. január 22-23 között Stockholmban, az EU Elnökségének soros konferenciáján került sor. A konferenciát követöen a Memorandumot megküldték valamennyi EU tagállam kormányának és klaszterekkel foglalkozó ügynökségéknek ratifikálásra az Európai Klaszter Stratégia megalapozása érdekében. 

Klaszter szerepek, kormányzati szerepvállalás, dinamikus klaszterek ....., ilyen és ehhez hasonló kérdések áttekintése után Hajdú Bálint, a tanulmány szerzöje összegzi a Klaszter sikerességi kritériumokat, amelyek meghatározóak lehetnek egy hazai klaszter sikerességében, illetve szerzö összegzi a klaszteresedés általános és lokalizációs elönyeit is.

A szerzö a klaszter fejlesztési koncepció elkészítésének módszertani útját követi a diagnózis felállításától, (STEEPLE), a rendelkezésre álló információk elemzésén (SWOT) keresztül a koncepció további elemeinek (jövökép, miszió, prioritások stb.) meghatározásáig. A tanulmány felépítése a módszertani tanulmányokhoz hasonlóan kitér arra is, hogy mit és hogyan kell azt végrehajtani.

A koncepció alkotás folyamatát a célpiramis módszer alkalmazásával követi végig, és az egyes elemek meghatározásánál konkrét példákat is felsorol, amelyek egy innovációs klaszter esetében relevánsak lehetnek.

A tanulmány második részében a cselekvési és akcióterv elkészítéséhez a szerzö taxatíve áttekinti a klaszter alapításához, illetve fejlesztéséhez ajánlott lehetséges operatív programokat, cselekvési területeket, a klaszter menedzsment legfontosabb szolgáltatásainak körét, vagy a klaszter szolgáltatási portfolió kialakításához ajánlott lehetséges szolgáltatások körét egyaránt.

A szerzö egy átlag vállalkozó számára talán még kevésbé ismeret perspektívából, a gazdasági folyamatokat az emberek motivációi, személyiségbeli tulajdonságai alapján, a társadalmi elvárásokat, fogyasztói igényeket és még ki tudja mi minden más, az emberi viselkedést meghatározó tényezöket vizsgáló pszichológus szemszögéböl közelíti meg a klaszter szervezés folyamatát. Miért klaszterbe?- kérdezi a tanulmány elsö részében, és a klaszterek hazai PR cikkei alapján figyelemre méltó következtetéseket von le.

A gondolatsort a klaszter sikeres müködtetésének gazdaságpszichológia feltételeivel folytatva azt vizsgálva, hogy elsösorban humán eröforrás szempontjából mi is kell ahhoz, hogy egy klaszter sikeres legyen, miért is van az, hogy egyesek klasztert alapítanak, és mindent megtesznek azért, hogy az müködjön, míg mások ilyen viselkedést még csak meg sem kísérelnek.

A delphi módszer lényege, hogy egy olyan interjúkon alapuló elörejelzés készítenek, ahol a résztvevök több körben fejthetik ki véleményüket, és a végén konszenzusra kell jutniuk. A tapasztalatok szerint a kisebb csoportok által készített elörejelzések, mely több szakértö véleményén alapulnak nagyobb pontosságot biztosítanak.

A delphi gyakorlatok legalább két fordulóból állnak, és a fordulókban ugyanazok a szakértök vesznek részt. A résztvevök egymás kilétéröl nem tudnak semmit, és a fordulók végén a beérkezett anyagokat is mindenkinek az anonimitása megörzésével adják ki. A delphi eljárás általában hosszabb ideig eltart (hetekig), hogy legyen ideje a résztvevöknek véleményt formálni.

A módszer erössége, hogy anonimitást biztosít, így nem torzítja a résztvevök véleményét szimpátia, vagy sztereotípia. Gyengesége, hogy idöigényes, a konszenzus elérése nagyban függ a résztvevök beállítottságától. A résztvevök körének meghatározása kulcsfontosságú.