Ok-okozati összefüggés vizsgálat (Cause and Effect Analysis – Fishbone/Ishikawa)

Miért és hogyan, hol és mire használják az adott eljárást, elméletet?

A Cause and Effect Analysis (ok-okozati összefüggés-vizsgálat a Fishbone/Ishikawa)) Minőségellenőrzési analízis egy fajta módszere a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására. Egy adott probléma (okozat) lehetséges okainak ötletbörze keretében történő összegyűjtése, majd azok csoportosítása és ábrázolása. Mindig az okozatból kell kiindulni, valódi okokat, nem pedig valaminek a hiányát kell keresni. Kaoru Ishikawa japán minőségügyi szakértő dolgozta ki és alkalmazta először 1943- ban, a problémák ok-okozatiösszefüggéseinek megállapítására szolgál. A problémát, mint végeredményt a diagram jobb oldalán (a hal feje), a fontosabb befolyásoló tényezőket a diagram bal oldalán a hal csontvázához hasonlatos formában tüntetjük fel. Innen ered a halszálka elnevezés.

Hogyan működik?

Az ok-hatás diagram (Ishikawa) diagram a halszálka nevet alakjáról kapta, alkalmazásának lényege abban van, hogy vizsgálja az adott helyzet kialakulását befolyásoló okokat. Alkalmazása irányulhat egy konkrét probléma okainak meghatározására, vagy egy folyamat működőképességének a javítására. A módszer felhasználásával a hatékonyságot vagyunk képesek növelni az adott területen. Alkalmazásakor ötleteket nyerünk, majd az okok közötti kapcsolat további elemzéssel állapítható meg. Elkészítésekor a felmerült hiányosságot kell egyértelműen meghatározni, és ezt követően a fő okokat kell összegyűjteni, illetve elhelyezni a diagramon. Az okok között lévő és az adott hiányosságot kiváltóra koncentrálva lehet a problémát megoldani.

Ishikawa (ok-okozat vagy halszálka)-diagram: problémák ok-okozatiösszefüggéseinek a megállapítására szolgál, mindig az okozatból kell kiindulni. Valódi okokat, és nem valaminek a hiányát kell vizsgálni.

Mik a módszer erősségei és gyengeségei?

Az Ishikawa- (halszálka, ok-okozati) diagram segítségével, ami alkalmas a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására, feltárható jó néhány olyan ok, amely egy vállalalat kudarcához vezet. Arra azonban nem kapunk választ a módszerrel, hogy az okok milyen mértékben járulnak hozzá a probléma kialakulásához. Ehhez egy újabb minőség-ellenőrzési eszköz hívható segítségül, a Pareto-elemzés.

Mik a megvalósítás lépései?

Ok-hatás diagram (Cause-effect diagram) /Ishikawa diagram/Halszálka diagram (Fishbone diagram)

Egy adott probléma (okozat) lehetséges okainak ötletbörze keretében történő összegyűjtése, majd azok csoportosítása és ábrázolása

Fő kategóriák:

• Ember (Man),
• Eszköz (Machine),
• Környezet, módszer (Method),
• Anyag (Material)

Alap halszálka diagram lehetséges fejezetekkel (ok- és okozat diagram);

Lehetőség szerint egy szemléletes példa ismertetése

Kiinduláshoz elégséges 4 vagy 5 fő okot vizsgálni, ez a szám általában elegendő az elemzéshez. A megállapított okokhoz csatlakoznak a befolyásoló tényezők, ezekhez az azokat befolyásoló körülmények, és így tovább. Három szint kidolgozása mindig ajánlatos.

Az elemzés a befolyásoló tényezők témaköreit tartalmazza, valóságos elemzésnél a témakör kifejtését kell megjeleníteni.

Folyamatok elemzésével kiindulásnak használható fő okok;

• Folyamatban tevékenykedő emberek
• Folyamatban alkalmazott gépek, berendezések, eszközök
• Folyamatot leíró módszerek
• Alkalmazott anyagok, telepítésre kerülő termékek
• A működés környezete

Az elemzés alapelve az, hogy egy hiba mindaddig előfordulhat, amíg az összes okát meg nem ismerjük.

További információk

http://www.pharm.u-szeged.hu/gyfi/minbiz/MINTECHN.pdf

http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/2/zalaine_h.html